A budapesti közlekedésről a mindennapokba

Troli a Baross utcában

2021. február 05. 19:24 - Farkas Bence Máté

Történeti áttekintés a kezdetektől napjainkig + mit tartogat a jövő ennek a vonalnak

Ha a jelenleg budapesti trolihálózat térképére pillantunk, hamar szembetűnik, hogy a csáposbuszok főleg a belvárosi területeken és Zugló kertvárosi részein közlekednek. Van azonban egy kakukktojás, mely távol esik ezektől a területektől, és a térképen hamar feltűnik: ez pedig a Baross utcai vonal a Kálvin tér és az Orczy tér között. Nézzük, hogy a kezdetektől hogyan fejlődött a vonal, illetve mit terveznek ezzel a vonallal!

A Baross utcai troli ötlete először a negyvenes évek második felében merült fel: ekkor indult ugyanis a budapesti trolibusz-program, melynek legfőbb célkitűzése a belváros szűk utcáiban kanyargó villamosok kiváltása volt, mert a szűk utcákban a közúti forgalom nem fért meg a villamosokkal együtt. Ennek első lépeként az itt közlekedő 16-os és 26-os járatok számára egy végállomást alakítottak ki a Kálvin téren. A Baross utcai villamost két lépésben szüntették meg: először 1953. szeptember 16-án a Kálvin tér és a József körút (mai Harminckettesek tere) közötti szakaszon, majd még szintén ez évben az Orczy térig továbbvezető szakaszon is.

A "villamospótló" troli 1953. december 30-án indult meg 74-es jelzéssel a Baross utcában, azonban amíg ez nem készült el, addig T jelzésű trolipótlók álltak forgalomba a Szabó Ervin tér és az Orczy tér között. Az új járat azonban a fent említett trolibusz-program keretében nem fordult vissza a Kálvin térnél, hanem begördült a belváros szűkös utcáiba, amelyeken át egészen a Március 15. térig közlekedett. A Kálvin tértől a Március 15. térig a trolik egy hurokútvonalat jártak be a Kecskeméti utca - Egyetem tér - Papnövelde utca - Veres Pálné utca - Irányi utca útvonalon, majd a Március 15. tértől a Duna utcán át haladtak vissza a Kecskeméti utcára. Az új járat megnyitásakor azonban nem állt rendelkezésre elegendő trolibusz a közlekedési vállalatnál, ezért a trolivonalon rövid ideig Ikarus 60-as típusú, piros színű buszok közlekedtek. 

Hamar kiderült azonban, hogy a Baross utcában a trolik nem bírnak el az utasforgalommal, ezért 1954. április 22-én elindították a 74A betétjáratot az Orczy tér és a Kálvin tér között, mely 1955. február 28-tól 77-es számmal közlekedett tovább. A Baross utcai vonalhoz tartozott egy garázsmeneti útvonal is, mely a Karácsony Sándor utca - Kun utca útvonalon a Baross téren kapcsolódott be a trolihálózat vérkeringésébe (a telephely ekkor még a Damjanich utcában az egykori villamoskocsiszínből átalakított troligarázs volt). A Baross téri felüljáró építésekor 1968-ban azonban a Baross utcai szakasz elszakadt a hálózattól, de ez nem okozott gondot a vonal életében, ugyanis az ötvenes években a Baross kocsiszínt átalakították 30 db troli befogadására. Így a vonal járgányai ebben az időben a Baross kocsiszínben laktak.

Az 1956-os forradalmat a Baross utcai troli is keményem megszenvedte, ugyanis egyebek mellett a felsővezeték és a járművek egy része is sérült.

1961-től az Erzsébet híd újjáépítése miatt a 74-esek a Váci utcában fordultak, emellett a hurok körüljárási irányán is változtattak, a trolik ugyanis a Kálvin tértől az Irányi utca-Veres Pálné utca csomópontig változatlanul, onnan azonban az Irányi utca - Váci utca útvonalon jutottak ki a Duna utcára, majd indultak vissza a Kálvin tér felé. A belvárosi vonalvezetés ezen formája azonban nem volt túl hosszú életű, ugyanis 1964-ben elérkezett az újabb módosítás: ekkor a trolik a mai Egyetem tértől továbbhaladtak a Kecskeméti utcán, majd a Curia utcára fordulva érték el végállomásukat (ami a Curia utcában volt), ahonnan a Veres Pálné utca - Papnövelde utca útvonalon jutottak vissza a Kecskeméti utcára, majd indultak vissza az Orczy tér irányába.

A hatvanas években aztán megszületett a döntés a trolihálózat megszüntetéséről, melynek első lépése 1973. december 2-án a 74-es troli megszüntetése volt. A trolit a 9Y-os busszal pótolták, melyek a trolikkal megegyező vonalon haladtak. A 9Y járat 1977-ben a 109-es számot kapta, emellett a Curia utcai végállomása a Duna utcához került át.

A 9Y-os (majd 1977-től már 109-es) járat azonban csupán 10 évet élt, ugyanis az 1973-as olajválság okán a csáposbuszok újra előtérbe kerültek. Emiatt a budapesti trolikat újra kezdték fejleszteni: a zuglói hálózatbővítés mellett terítékre került a megszüntetett 74-es újraélesztése annyi változtatással, hogy a járatok a Kálvin tér felé a Harminckettesek terétől a Baross utca helyett a IX. kerület északi részét feltárva a mai Fővám térig közlekednek. A régi-új 74-est 1983-ban indították útnak, felváltva az addigi 109-es buszt.

Azonban sajnos nem ment minden annyira gördülékenyen, mert a vonal számozása körül voltak gondok: az alap elképzelés szerint a régi-új járat a régi számozással (azaz 74-esként) járt volna, azonban ekkorra már beindították a Csáktornya park és az Astoria között vonalat, mely a 74-es számot kapta, így a Baross utcai vonalnak más számot kellett keresni. Amikor döntöttek a trolihálózat fejlesztéséről, akkor még szabad volt az egykori 77-es betétjárat száma. Ez a lépés logikus is lett volna, mert ebben az esetben az új zuglói hálózat járatai a 80-as, 81-es, 82-es és 83-as számokat kapták volna. Ebből azonban csak a 80-as, 81-es és 82-es számok valósultak meg, a 83-asnak tervezett járat végül a 74-es egykori betétjáratának számát, a 77-est kapta, így az új Baross utcai vonalnak csak a 83-as szám maradt (meg a 71-es, de arra a számra már az elején sem gondoltak).

Az 1983-as újranyitáskor a trolik a telephelyet (ami ekkor már a Damjanich utcából a jelenlegi helyére, Kőbányára a Zách utcába költözött) nem a leglogikusabb (és legegyszerűbb) módon a Kőbányai úton át, hanem a Diószeghy Sámuel utcán és az Elnök utcán át az - ekkor még üzemelő - 75-ös troli Népliget végállomásának érintésével érték el. Ennek a lépésnek jó oka volt, ugyanis a '80-as évek hosszútávú terveiben az erre közlekedő buszokat (melyek ekkor 89-es, de ma már 99-es jelzéssel közlekednek itt) trolival kívánták felváltani, mely a Baross utcának és Józsefvárosnak egy közvetlen népligeti kapcsolatot biztosított volna. Sőt, az Elnök utcai troli ötlete nemcsak a '80-as években, hanem 2014-ben is előkerült a BKK villamos- és trolibuszhálózat fejlesztési tervének részeként. Az Elnök utcai trolit egyébként a 2014-es tervek szerint részben a régi felsővezeték maradványainak felhasználásával élesztenék fel (Aki egyébként figyelmesen jár a Diószeghy Sámuel utcában és/vagy az Elnök utcában, az még jelenleg is láthat felsővezetéktartó oszlopokat, illetve keresztsodronyokat) a - már a '80-as években is tervezett - Diószeghy Sámuel utca - Elnök utca útvonalon át a Népligetig. Távolság tekintetében ez a fejlesztés egyébként 2 km-t jelentene.

A jelenlegi, Kőbányai út - Könyves Kálmán körút garázsmeneti útvonal 2000-ben (amikor az 1-es villamos elérte a Lágymányosi (tudom, már Rákóczi) hidat) született meg, mivel a meghosszabbított 1-es villamos sikeresen kinyírta az addigi 75-ös trolit a Népstadion (Puskás Ferenc Stadion) és a Népliget között. A ki- és beálló kocsik még ma is ezt az útvonalat használják az Orczy tér felől/felé. A jövőben azonban a Kőbányai úti madzag nem érne véget a Könyves Kálmán körúti csomópontban, ugyanis a hosszútávú fejlesztési tervekben szerepel többek között a 9-es busz "trolisítása", melynek keretében a madzagot a jelenlegi 9-es busz vonalán tovább húznák egészen Kőbánya alsó vasútállomásig. Így előfordulhat, hogy a Kőbányai úton már nem csak kora reggel és késő este találkozhatunk trolikkal, hanem a 9-es busz helyett trolizhatunk Kőbányára. Ez egy 2,1 km-es nyújtás lenne a Könyves Kálmán körút és Kőbánya között.

A 4-es metró építési munkái azonban az egész város közlekedésére hatással voltak, így a Baross utcai trolit is módosították: 2007 és 2010 között a teljes vonalon pótlóbuszok közlekedtek, emellett a Baross utcában visszaépítették az - addigra már elbontott - madzagot a Harminckettesek tere és a Kálvin tér között, ezáltal elindulhatott egy ideiglenes "trolibuszpótló troli" 89-es jelzéssel az Orczy tér és a Kálvin tér között. A Baross utcát azonban 2009 augusztusában a Kálvin tér és a Szabó Ervin tér között sétálóutcává varázsolták, így a 89-es troli önjáró üzemmódban az Üllői út - Szentkirályi utca útvonalon fordult vissza az Orczy tér felé. 2010-ben ugyan a 83-as troli újraindult, de néhol még nem volt a vezeték kihúzva, ezért maradt a "vegyesüzem" (önjáró trolik + Ikarus 260-as és 280-as buszok). Végül 2010. május 23-án indult újra a teljes vonalon hagyományos formában, teljeskörűen trolikkal a 83-as troli.

A Baross utcai troli életében ekkor beállni látszott egy állandó rend, miszerint a Baross utcát kiszolgálja a 83-as troli + egy busz, ami hol 9-es, hol pedig 109-es számú (jelenleg 9-es). A következő, nagyobb változás 2017-ben érkezett a Baross utcai troli életébe, amikor a 72-es trolit hétvégi napokon kísérleti jelleggel az Arany János utcától az Orczy térig hosszabbították. Ez a forgalmi rend 2017 októberének végéig volt érvényben. Aztán közel két évvel később, 2019. augusztus 3-tól hétvégenként ismét az Orczy térig járt. Az M3-as metró középső szakaszának felújítása újabb változásokat hozott a Baross utcába: a 72-es vonala két ütemben 72M jelzéssel, először 2020. március 9-től a Deák térig, majd november 2-tól az Orczy térig nyúlt meg. 20201227_145708.jpg

És ha már megemlítettem a 72M járatot: pár napja felröppent, hogy a Baross utcában a Kálvin tér felé a Harminckettesek tere és a Kálvin tér között visszaépítik (és bekötik a 83-as vonalába) a felsővezetéket, ezáltal a trolik ezen a szakaszon gazdaságosabban közlekedhetnek. A munkálatok sikeres közbeszerzési eljárás esetében 2021 negyedik negyedévében készülhetnek el. A fejlesztésnek köszönhetően egy állandó, megbízható kapcsolat jöhetne létre Zugló és az Orczy tér között.

Ezzel kapcsolatban azonban felmerült bennem egy kérdés, miszerint miért csak a Kálvin térig épül ki a drót, miért nem viszik tovább a Deák tér felé, mert a járat elvégre nem ér véget a Kálvin téren? A kiskörúti villamos vezetékrendszerében már az építéskor a trolikkal is számoltak a villamos mellett, mely - Szegedhez hasonlóan - közvetlenül a villamos felsővezetéke mellett kerülhetne kiépítésre a Kálvin tér és a Deák tér között, tovább az Arany János utcáig pedig a jelenlegi buszsáv fölé lehetne kifeszíteni a madzagot. Az Arany János utcától a csáposbuszok a jelenlegi madzagon mehetnek tovább Zugló felé.

Ennyit a Baross utcai troli múltjáról, jelenéről és jövőjéről!

 

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://budapestikozlekedesrol.blog.hu/api/trackback/id/tr2816417396

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Postal Dude 2021.02.06. 11:05:31

Remek cikk, de egy lényegtelen kiigazítást tennék hozzá: A 89, 99-es busz nem egy járat volt 2 néven, hanem 2 külön járat. A 89-es is a Blaháról indult és a Golgota térig együtt ment a 99-es busszal. Utána nem kanyarodott rá a Vajda Péter utcára, hanem ment a Nagyvárad térre. Mivel útjának 2/3-a a 99-esével megegyezett, kevésbé fontos csatlakozási ponthoz vitt, hiszen a metrót egyszerűbben is el lehetett érni a Blaha-Kálvária tér között bárhonnan, utána meg a 23-as vagy 24-es villamossal a Golgota tértol a Nagyvárad tér egyszerűbb volt, gyakorlatilag senki nem használta csak a pro utasok! Természetesen mindig együtt járt a két busz, egymás után álltak be a megallókba. A pro utasok a 89-esre szálltak fel, hogy ne nyomorogjanak a 99-es buszon legalább a Golgota térig, ott meg átszaladtak a 99-esre! Gyakran beelőzte a 99-es buszt, mert kevesebb volt a fel-leszálló, ha pont elment a Blahán a 99-es, gyakran kapott még egy esélyt az ember, a Golgotánál már a 89-es volt elöl.

Chris Colombo2 2021.02.06. 11:07:51

igazán átnevezhetnék már a trolik számozását, anno sztálin 70-ik születésnapja miatt indult a számozás 70-től...

Békássy Csaba 2021.02.06. 12:03:28

Zugló és az Orczy tér között jelenleg is van megbízható kapcsolat: a 62-es villamos.

Békássy Csaba 2021.02.06. 12:07:23

És még egy: az 1953. december 30-i megnyitáskor valóban nem volt elegendő trollibusz, ezért vegyesen közlekedtek az Ikarus-60 trollik és a (valamivel világosabb) piros színű Ikarus-60 autóbuszok.

KissGecihuszár 2021.02.06. 20:10:51

@Postal Dude: Így igaz; a "legújabbkori" 89-es, azaz amelyik már a Blaha Lujza tér (Népszínház u) V.Á-n végállomásozott és ugye a Heim Pál kórháznál fordult vissza, nos ez részben járt közös útvonalon a 99-essel. Lásd: BKV 1983-as vonalhálózati térkép, melyért köszönet illeti a Hungaricana-t.
maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/4943/view/?bbox=2050%2C-3389%2C4346%2C-2484
Ami a jelenlegi trolihelyzetet illeti; jó lenne már végre elkövetni azt a "szentségtörést", hogy a környezetbarát trolik bevegyék Budát is, leginkább a legforgalmasabb 8E, 21, 21A, 22, 22A, 29, 11,111, 139 dieselbusz viszonylatokat kellene trolival kiváltani.

fifibá55 2021.02.07. 12:51:24

Köszönöm a kiváló ismertetőt. Szüleim nagyon örültek, amikor megszüntették a villamost, mert az túl zajos volt, gyakran zavarta a pihenésüket. Én 8 évig utaztam naponta a Curia utcáig, és csak a Calvin tér volt izgalmas: ha ott kellett fékeznie és megállnia a trolinak, ahol vezetéke keresztezte a villamos felsővezetéket, akkor a vezető szólt, mi utasok leszálltunk és előrébb toltuk a trolit fél-egy méterrel..

ne olvasd el 2021.02.08. 07:34:44

én csak azt nem értem hogy miért olyan nagy fejlesztés az hogy egy pár éve nem használt felsővezetékrészt újra bekötnek. nyilván tök jó, meg nyilván nincs pénz semmire és a semminél ez is több, de
süti beállítások módosítása